Illetékváltozás 2013
További információk Alapfogalmak Adózás Minden a CSOK-ról Földhivatali tudnivalók


Illetékváltozás 2013

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 2013. január 1-én lépett hatályba.

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint.

Az illeték általános mértéke 4%.

Új építésű ingatlan vásárlása 15 M Ft-ig illetékmentes. 15 M Ft és 30 M Ft közötti értéken vásárolt ingatlan esetén, a 15 M Ft - ig. fizetendő illetéket nem kell megfizetni. (vagyis a 15 M Ft-t meghaladó rész 4 %-a fizetendő). 30 M Ft vagy magasabb forgalmi értékű ingatlan megszerzése esetén nem vehető igénybe illeték kedvezmény.

Alacsonyabb lakásszerzési illeték fiataloknak
A fiatalok esetén csökken a lakásszerzési illeték. 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot és a kedvezmény összege - értékhatár megkötés nélkül - a fizetendő illeték 50 %-ig terjed.
FONTOS VÁLTOZÁS! Nem kell illetéket fizetnie annak, aki a meglévő lakástulajdona eladása után olcsóbb lakást vásárol!

Változatlanok az alábbi, - 2010 évi - illetékekről szóló törvénymódosítások:

Az egyéb ingatlanok (pl.: üdülő, garázs, telek, üzlethelyiség) visszterhes megszerzése esetén eddig 10% illetéket kellett fizetni. Az illetéktörvény 2010. január 1. napjától hatályos változása alapján egyéb ingatlan vásárlása esetén kevesebb illeték terheli az átruházást.

Az 1990. évi XCIII. tv. 19. § (1) bekezdése alapján ugyanis a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.

Mi minősül lakásnak?

Az Illetéktörvény alkalmazásában lakásnak a lakás céljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül a hozzá tartozó földrészlettel.

Tehát nem az adásvételi szerződés szövegezése a lényeges, hanem az, hogy a szerzés időpontjában mi szerepel a tulajdoni lapon.

Lakásnak minősül továbbá az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri.

Ha az ingatlan nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó művelés alól kivett területtel együtt – szintén lakástulajdonnak kell tekinteni.